A „zsugorodás” kifejezés egy anyag vagy ruhadarab méretének változásaként definiálható. Ez a méretváltozás lehet pozitív (növekedés vagy nyúlás) vagy negatív (zsugorodás) az anyag hosszára, szélességére és vastagságára vonatkozóan. Bár az anyag vastagsága a feldolgozás és a használat miatt is változik, ezt általában nem tekintik problémának. Pamutanyag esetében a zsugorodás a hossz- és/vagy szélességi méretek elvesztését jelenti. Ruhadaraboknál a zsugorodás nemcsak az anyag méreteinek változásával függ össze, hanem más paraméterekkel is, például a varratok rojtosodásával, a hurkokkal és a ruhadarab általános illeszkedésével.
A zsugorodás az a folyamat, amelynek során az anyag kisebb lesz az eredeti méreténél, általában a mosási folyamat eredményeként. A pamutanyagnak két fő hátránya van: A későbbi mosások során összezsugorodik és gyűrődik. Vannak azonban olyan anyagok, amelyek természetüknél fogva jobban ellenállnak a zsugorodásnak. A szintetikus szálak, mint például a poliészter vagy a nejlon, általában kevésbé zsugorodnak, mint mások, de nem 100%-ban zsugorodásállóak.
A szövet zsugorodásának típusai:
1, Építési zsugorodás:
Miután egy pamutszövetet kötő- vagy szövőgépen előállítottak, az a felhasznált fonal változó szerkezetére jellemző tulajdonságokat szerez. Ezeket a tulajdonságokat vagy állapotokat nyersállapotnak nevezzük, és különféle jellemzők, többek között a zsugorodás szempontjából is vizsgálhatók. Az ebben a szakaszban mért zsugorodás típusát szerkezeti zsugorodásnak nevezzük, amely a szövet méretváltozásának mértéke, kizárólag a szövet előállításához használt tervezési változók alapján. A szerkezeti zsugorodást a gyártás után, de a további folyamatok előtt mérik.
2, Feldolgozási zsugorodás:
A festési és kikészítési folyamatok, valamint a ruhagyártási folyamat befolyásolja a termék méreteit. Egyes folyamatoknak nagyobb a befolyásuk, mint másoknak.
Ezek a lépések feldolgozási zsugorodást okoznak, amely úgy definiálható, mint a méretek azon változása, amelyet a folyamat hozzáad vagy kivon a szövet szerkezeti zsugorodásához, ezáltal megváltoztatva a maradék zsugorodást. Mind a hossz-, mind a szélességi méretek változnak, és a szövetek nyújthatók és tömöríthetők is. A legtöbb esetben a nedves feldolgozás nyújtja a hosszát és csökkenti a szélességét. Ennek a zsugorodásnak egy része rugalmas zsugorodás, és könnyen helyreállítható; azonban bizonyos méretváltozások nem állíthatók vissza, mivel a szövet gyártása során túllépték a rugalmassági határokat.
3, Rugalmas zsugorodás:
A rugalmas zsugorodás a szövet méretének változása, amely a gyártás és egyéb kezelések során keletkező feszültségek hatására szabadon ellazulhat.
4, Száradási zsugorodás:
A szárítási zsugorodás a szövet méretének változása, amely a szálak, fonalak és szerkezetek „kidagadása” miatt következik be a szárítási folyamat során. A szerkezet magától zsugorodik a szárítás fizikája miatt. A festés és a szárítási előkészítés során zajló folyamatos folyamatok általában nyújtják a szövet hosszát, és nyúlnak vagy csökkennek a szélességében, néha túllépve a rugalmasságukat, megváltoztatva a relaxációs méreteket.
Mosás közben kétféle zsugorodás is előfordulhat: hosszirányban és szélességirányban.
Általában egy négyzet alakú területet rajzolnak a zsugorodási anyagra, és megmérik. A megjelölt anyagot friss vízben 30 percig forralják, majd centrifugálják, és levegőn szárítják. A négyzet méreteit vasalás nélkül megmérik a szárított anyagon, és meghatározzák a zsugorodást. Egy jól illeszkedő anyag maradék zsugorodása legfeljebb 1% lehet.
Reméljük, hogy ez a cikk hasznosnak bizonyult az Ön számára. További információkért a szövetekről és az iparági hírekről látogasson el weboldalunkra. Bármilyen kérdés esetén kérjük, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk.
Közzététel ideje: 2023. február 12.